A könyv kéziratból kiadható kötetté válása során a legfontosabb feladat, hogy az író megtalálja azt a szerkesztőt, akivel könnyen és hatékonyan tud együttműködni.

Ha a gondolatainkat, tudásunkat, vagy éppen a fantáziánk által megalkotott történeteket mások számára elérhetővé tesszük, nagyon fontos, hogy törekedjünk a tökéletességre a szöveg minőségét illetően is.

Bár az írás magányos tevékenység, de ha úgy érzed, nagy fába vágtad a fejszéd, vagy elvesztetted az inspirációd, és szükséged van valakire, aki végigkíséri a történeted megszületését, mentorként segíthetek neked ebben.

Ha van egy befejezett kéziratod, amiről szakmai véleményre van szükséged mielőtt kiadót keresnél, vagy egy pályázatra szánt írásodról szeretnél visszajelzést kapni, válaszd a lektorálást. Ennek keretében 1-6 oldalas, részletes elemzést, javaslatokat készítek a kiadás szempontjából legfontosabb kritériumok szerint.

Ha már van egy alapötleted, amit regénnyé, novellává formálnál, vagy elakadtál a történet írása közben, esetleg már kész a kéziratod, de tanácsra lenne szükséged,kérj egyéni konzultációt.

Ahhoz, hogy a történet befogadható, egységes és követhető legyen az olvasók számára, ki kell szűrni az esetleges logikai és dramaturgiai hibákat. Ezeknek az átírása minden esetben a szerző feladata, a szerkesztő ilyen szinten soha nem nyúlhat bele egy szövegbe. Tehát a szerkesztő csupán rávilágít a problémára, esetleg javaslatot tesz, a feladat elvégzése azonban a szerzőé.

Ahány zsáner, annyi féle logikai hibafaktor létezik, ezért fontos, hogy a szerkesztő jól ismerje azt a területet, amin éppen dolgozik.

Mi az, ami miatt közel tud kerülni egy regény az olvasókhoz? A történetek mozgatórugói a karakterek, ők felelősek azért, hogy a regény beszippantsa az olvasót. Ha egy karakterről nem tudunk meg eleget, vagy nem elég jól pozícionált a regényben, nem kötődünk hozzá. Éppen ezért a karaktermélyítés folyamata nagyon fontos momentuma a szerkesztő munkájának. Erős és húzó szereplők kellenek ahhoz, hogy mély nyomot hagyjanak és az olvasók azonosulni tudjanak velük.

Akkor jó a kézirat, ha képes az érzelmekre hatni, tud érzelmeket közvetíteni; miközben a karakterek reakciói, megnyilvánulásai kialakítják a történet érzelmi ívét, az olvasóban is kialakul a kötődés, szimpátia vagy éppen az ellenszenv. Ahhoz, hogy a szerző a történetében érzelmeket jelenítsen meg, érzelmi íveket alakítson ki, sok különböző eszköz áll a rendelkezésre.

Érzelmi ív:
Ahogy azt már írtam, az érzelmi íveket a karakterek, az ő reakciói, megnyilvánulásai adják, vagyis mindaz, ahogyan egy-egy helyzet kapcsán viselkednek. A legfontosabb szempont itt a hitelesség.

A kiváltott érzelmek:
A legjobb regényeket a konfliktusok viszik előre. Persze mindennek megvan a maga ideje és helye, nem kell folyamatosan érzelmi sokk alatt tartani sem a karaktereket, sem az olvasót, de jó, ha a szerző ismeri és tudja is használni az érzelmek erejét. Minél nagyobb mélységeket és magasságokat jár be ezen az íven a történet, annál jobban képes magával húzni az olvasót.

Ha tehát nagyon egy síkon mozog a kézirat érzelmi szintje, vagyis a karakterek reakció laposak, és a szöveg sem tud megfelelően hatni az olvasóra, a szerkesztő feladata ezt jelezni a szerzőnek.

Ha a kézirat történetileg, logikailag, dramaturgiailag és érzelmi szinten is rendben van, akkor jön a stilisztika rendbetétele. Mindannyian szeretünk szép, hibátlan, helyesírásilag tökéletes szöveget olvasni, ezért ez a szerkesztés lezáró fázisa. Bár a könyveket általában egy vagy több korrektor is átnézi a kiadás előtt, elsődlegesen a szerkesztő feladata, hogy a helyesírási hibákat, szóismétléseket, nyelvtanilag helytelen mondatokat javítsa, javíttassa a szerzővel.